Információt kérnek Kovácsról a szomszédnőjétől.
- Ó, kérem – mondja a szomszédasszony –, én igazán nem tudok véleményt mondani, mert nem szeretek más emberek ügyeibe avatkozni. Mindössze annyit tudok, hogy a rádió egész este azért bömböl náluk, hogy ne lehessen kihallani a veszekedést. Nekem csak száz forinttal tartoznak, mert óvatos vagyok. Kovácsnénak két udvarlója van, de az a buta férje semmit sem lát. Ha hazajön, az a legfőbb gondja, hogy mi van ebédre. Az asztalnál ingujjban ül, és nagyokat csámcsog, miközben veszekszik a gyerekekkel. A gyerekeik sorra buknak a gimnáziumban, s a legkisebbet most oltották újra be. Dehát mondom, mivel nem szeretem az orromat mások ügyeibe ütni, szavamra, mást nem tudok róluk.